Adarida

2016.jan.05.
Írta: Adarida Szólj hozzá!

Ünnep

hopihe1.jpg

Az ünnep valahol, messze,
a legnagyobb bőröndjét elővéve,
indulás előtt gondosan összecsomagolt,
és a legszebb ruháját magára öltve,
komolyan kopogott be az ablakon,
a vasárnapi hajnalon.

A neszezést figyeltem a párnámon,
átvillant az agyamon,
hogy nem magam vagyok,
és a felismerés, hogy nem vagyok magam,
mert az kitörlődött egy másik vasárnapon,
ritkán fáj már nagyon.

Na, ezt véletlenül találtam és

illik ehhez a nagy, szenteskedő időszakhoz

Mózes negyedik könyve 30: 2-12
Biblia - Ószövetség
(Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Bp., 1991.) 167. o.

MALAKIÁS KÖNYVE

A hűtlen nép ellen

13 Továbbá ezt teszitek: könnyel öntözitek az ÚR oltárát, sírtok és sóhajtoztok, mert nem tekint már az áldozatra, és nem fogadja kegyelmesen tőletek. 14 Ezt kérdezitek: Miért nem? - Azért, mert az ÚR tanúja annak, hogy hűtlen lettél ifjúkorodban elvett feleségedhez, pedig ő a társad, feleséged, akivel szövetség köt össze. 15 Egy ember se tesz ilyent, akiben maradt még lélek. De mire is törekszik az ember? Arra, hogy utódot kapjon Istentől. Vigyázzatok azért magatokra, és ne legyetek hűtlenek ifjúkorotokban elvett feleségeitekhez! 16 Gyűlölöm azt, aki elválik feleségétől - mondja az ÚR, Izráel Istene -, mert erőszak tapad ruhájára - mondja a Seregek URa. Vigyázzatok magatokra, ne legyetek hűtlenek!

A fordító nincs megjelölve

Nincs hiába semmi sem

Nem jellemző, hogy korábban érkezzek, talán új szokások kezdődnek, már az is gyanús volt nekem, hogy időben bejelentkeztem, azután idő előtt megérkezem. A karácsonyi készülődésnek álcázott kielégületlenség hömpölygő áradatában jó kívülállóként ücsörögni kicsit, bekucorodva egy jobbnak mondott, de inkább - egy  kis tehetséggel - annak képzelhető kávézó erőltetett nyugalmába, ma ráérek még, ilyen is rég volt. A forró csokoládé narancs illata felszínesen keveredik a szomszédos levendulabolt lilaságával. Kicsit felkavarodik a gyomrom. de túlteszem magam magamon. A magányos fiatal nő elmélyedve olvassa a kínálatot, a tartása hanyag, fesztelen, ennyi idő alatt egy vastagabb kötet feléig is eljuthatott volna. Elmélyültnek, okosnak látszik, ezt a pózt kitartja még néhány pillanatig, amíg megérkezik a fiatal férfi a tálcával. A narancsillat erősebb lesz, a kezemben tartott könyvet leteszem, mert belátom, olvasni itt egyszerűen lehetetlen. Persze kinyitva magam előtt tartom, csak a kávémat nehogy ügyetlenül rácsöpögtessem.  Szemben egy másik nő vidáman kacarászik a férfival, az újra megtalált öröm bizonytalan magabiztosságával. A másik két nő hangosan nevetgélve pakol le az üres székekre. A karácsony este majd feltűnően csendesen telik, de jobb, ha ez fel sem tűnik, most viszont egyszer élünk, legyen dupla sütemény, meg forró csokoládé. Az epéd bírja? Én már bevettem a gyógyszert előre, ezen hangosabban nevetnek. Ők ketten közvetlenül mellettem, meg sem szólalnak. Két idegen. A lány elgondolkodva néz maga elé, a fiatal férfi lassan, közönyösen fordul hol erre, hol arra, na, ennek sem lesz jó vége, vagy talán éppen most lesz vége, de hosszú jövő semmiképpen nem jósolható ennek, ebben biztos vagyok. Vagy nem változik semmi, mert az állandóság illúziója hamis, de megnyugtató valóságot teremt.Kicsit sajnálom, hogy fogalmam sem lesz arról, hogy sikerült-e jól felismernem a helyzetet. Amikor felállnak, akkor látom, hogy a lány pocakja már szépen gömbölyödik. A férfi kezében az újság, ma leugrott egy férfi a kőröshegyi völgyhídról.

Címkék: élet, illúzió

Az egyen húst, aki képes az állat leölésére ezért

Bár külön-külön is érdekelnek ezek a témák, annyira mégsem keltette volna fel az érdeklődésemet, hogy beáldozzam egy pénteki késő délutánomat, estémet arra, hogy meghallgassam, mit is mondanak erről azok, akik irigylésre méltóan elkötelezettek valami mellett, de a meghívó egy olyan régi barátomtól érkezett egy most induló sorozatra, akivel egyébként is terveztem a találkozót. Ő leginkább moderátorként, aztán persze nem tudott kibújni a bőréből, és később már amolyan igazi trénerként vezette a beszélgetést, ahol bátran megnyílhatnak és persze meg is nyílnak az emberek.

Tovább

Szépjóestétkívánok, kislányok!

Az új asszony csöndesen falatozott középen. Nem tűnt sem szomorúnak, sem elgondolkodónak, talán azt mondhatnánk, tárgyilagos arccal, különösebb érdeklődés nélkül, de mégis figyelmesen tépkedte a falatokat a kenyérből, a kenőmájast a késével eligazgatta minden falaton. Nem nagyon figyelt a környezetére sem, de kedvesen fogadta a nő köszönését. Az asztalnál ülő nő révedezve nézegette a kiürült bögréjét.

Tovább

Akkor mindennek vége?

Miért csalják meg az emberek a társukat? Miért kockáztatják az addig elkötelezett kapcolatukat ezzel? És mit kockáztatnak? Vajon helyrehozhatatlan bizalmi deficit származik-e a megcsalásból, ha kiderül? És, ha nem derül ki? A beszámolókból az tükröződik, hogy a megcsalást követően sokszor nem csak a megcsalt, hanem az áruló is komoly feszültséget él át. Elmondjam, ne mondjam el, nagy dilemma ez. Az is nyilvánvaló, hogy a titok szépen, alattomosan kikezdi a kapcsolatot. Előfordulhat-e, hogy megmarad a társaddal a közös identitás, az erős elkötelezettséged, jövőképed? Ha megmarad, van-e kiút a megcsalást követő válságból, együtt maradhat-e a pár, vagy ez mindeképpen kivégzi a kapcsolatot?

Az alábbiakban megválaszolhatod, mit gondolsz néhány hitről, tévhitről és megnézheted, mit mondanak erről mások és a szakemberek.

Tovább
süti beállítások módosítása