Aggodalom és bizakodás

anya-lanya.jpg

Fotó: Juliette Lynch

A pszichológus szakma sem hagyja szó nélkül azt az ámokfutást, amit Bagdy Emőke adott elő a gender study felkent szakértőjeként.

„Amikor női és férfi mivoltunkról beszélek, akkor princípiumokról is szólok. […] Mi is a nő fő feladata az életben, amire szervei fölkészülnek? Amint azt Carl Gustav Jung svájci lélekgyógyász elénk tárta, a befogadás és a gyermek kihordása. […] A nő nembeli beteljesülése az anyaság. […] Mi, nők magunk mellé, fölé helyezzük párunkat, hogy védjen és szeressen meg minket. […] Ez az alárendelődő, szeretetteli odatartozás, amely határtalanul átadja magát, nem félve, hogy önmagát kiszolgáltatja, és rábízza magát a férfi szeretetére, ez a tiszta nőiség megnyilvánulása.” - mondja a szakember a Hogyan lehetnénk boldogabbak? című könyvében.

Szégyen ez a megnyilatkozás, szomorú, ahogy sok nő önmagát igazolva osztogatja ezt az okosságot a fészbukon.

Aggódom.

Örülök, hogy nem lányom született.

Számtalan, vagy inkább azt mondom, megszámlálhatatlan empírikus adatból tudható, hogy érdemes nagyon figyelni, mert az a rohadt szomorú helyzet, hogy minél magasabbra helyezed önmagad fölé a férfit, akinek alá rendeled magad nagy-nagy szeretettel és határtalanul átadva magad, mégis te fogsz annál jobban pofára esni, ha ő úgy gondolja.

Azért bizakodásra ad okot minden okos kiállás, mint amilyen az ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ szakmai állásfoglalása*.

*Link a keddi sajtónyilvános esemény után.

UPDATE: Az aláírás érdekében zárt csoportokban terjedő állásfoglalás futótűzként terjedt el az interneten. Ezért a szervező csoport végül már a mai napon elküldte a sajtónak az aláírásokat tartalmazó szöveget. Az egyszerűség kedvéért most a sajtóban megjelent egyik írást linkelem ide.