Az a jó a világunkban manapság,hogy írhatsz te bármiről,a nyílt színen megszakadhat a szíved, összetörhet az egész életed és értelmetlenné válthat a puszta létezés is, nem csak a magadé, hanem úgy általában, megfejtheted a megkettőződés titkát, romba dőlhet a teljes világképed és rájöhetsz a nagy titokra, rád dőlhet mindaz az őszinte hit, amit egy másik emberbe fektettél, abban a tudásban, hogy mindez közös, nagy titok és az örökké tartó összetartozás záloga és biztosítéka,

hiheted, hogy mindez olyan stabil alapokon áll, mint az elkötelezettség, hűség, közös értékek, közös hitek és meggyőződések, bizalom, közösen megélt élmények, örökké tartó emlékként és valami eltörölhetetlen szépségé, amit a világ ezáltal nyert és amit a gyerekeid is visznek tovább, építhetsz várakat légből és valódi szeretetből, meghitt érintésekből és az örökre elveszett, csak az egyik által tudott és a másik által ismert titkos mozdulatból szeretkezés közben,  a közös nevetésekből és sírásokból, a közös aggodalomból egymásért és magatokért, a halhatatlanság és az örök fiatalság lobogásából egymás szemében, a bajban és örömben egymás szeméből lecsókolt könnyekből, a meggyőződésből, hogy csak együtt kibírható és csak így érdemes, a köldöködtől varázslatosan megédesített vörösbor mámorából, a fájdalomból, ami a másik hiányából ered, a megtalált és elvesztegetett életedből, a bőröd érintéséből, a meztelen ölelkezésekből, az elorozott és visszavett kispárnákból, a lehullott takarókból, a sírástól leesett újabb falevelekből, a kacagásotoktól kinyílt virágokból, az egész érthetetlen, megfejthetetlen létezésből, szóval írhatsz akármit, két írás között mindenképpen megjelenik, hogy "Kalandozzon a Gyermelyivel, nyerjen Skoda Fábiát,gyermelyi liszt és tészta termékekkel!"