Barátoknak az ünnep előtt

                                    karacsony.jpg

D

Szerény vagy, tudom
bár nem gondolod,
de pontosan tudod,
veled egyszer eldicsekszünk,
amikor meséljük,
a csendes szobában,
ahogy itt ültünk és hallgattuk,
amint kint keresgélted
a leghíresebb verseidet.

M
Gyönyörű szemed,
amiben azonnal
láttam magam
ezer éve
tudom
hogy vagy
és elmeséled
a világmindenséget
asszonyi léted
megfogalmazod
nekem
helyettem.

V
Szemérmetlen sötét tekinteted
belém látott akkor,
amikor
először bújtunk össze
az asztal felett
az idegen férfi,
akinek elmondom
minden titkom.
Rám szólsz, hát ezt csinálod?
Vigyázz magadra
vigyázni én is fogok!
És a szavaid, amiket küldtél,
titkok, férfi titkok,
amit nő nem érthet,
talán én is férfi vagyok.

A
Emlékszem, akkor
mentem hozzád, amikor
nehéz volt csak úgy lenni is,
mit is
akarhattam
magam sem tudtam
csak elfogadtam, mert kaptam
a nyugalmat
amit most is hoztál
mert nehéz most lenni is
és sosem fogod tudni
meg talán én sem,
csak elfogadom tőled
az életem.

ZS
Kicsi lány, ahogy
átszalad a réten,
emlékszem,
okos, szelíd tekintet,
csak nézem,
megértem,
miért jó neked
a fűben
szaladnék veled!

I
Csak mondtam, mondtam,
hallgattad
és a kérdéseid
amik koppantak a kövön,
ahol szinte magunk voltunk,
csak ketten,
és mindennel, amit mondtál,
betaláltál
a szívembe, pedig
nem oda szántad, mert okosan tudtad
hogy helye ott nincs már,
a fejembe láttál
de nem riasztott,
amit találtál,
és megsimogattad a lelkem,
ahol már
régóta vágytam az érintésre,
biztattál: térj már észre!
Észnél persze teljesen nem vagyok,
de a lelkedet te is
kicsit nálam hagyhatod,
ha néha akarod.

P
Barátok, bor, költészet
csak ennyi kell nekem,
hogy boldogan
hallgassalak
benneteket,
és csendesen,
összegömbölyödve
üljek az öletekbe,
mondtad,
és én ott
gömbölyödöm veled.

Címkék: élet, ünnep, barátság