Alvás éjszakája - reklamáció

Tisztelt Szervezők!

A facebookon kaptam meghívást az Alvás éjszakája című rendezvényre. A meghirdetett helyszín, a beígért szereplők, a várható résztvevők összetétele alapján bíztam abban, hogy ez végre egy igen színvonalas rendezvény lesz, amire érdemes elmennem. Ezért időben le is adtam a jelentkezésemet.

Igen ám, de sajnálattal vagyok kénytelen jelezni - még a reklamációra nyitva álló időkereten belül -, hogy a legmélyebben csalódtam és ezért reklamálni vagyok kénytelen.

Hát először is kezdjük a helyszínnel. A legnagyobb nyári melegben érkeztem a rendezvény helyszínére. Kultur ember lévén nem késtem, a ruhatárban nem tolakodtam és csendben, nagy várakozással foglaltam el a helyemet. A körülmények - első látásra - megfeleltek az elvárásaimnak. De teljes megdöbbenésemre szembesültem azzal,  hogy bár voltak felszerelve légkondícionáló berendezések, azok bekapcsolását mellőzték. Hát kérem szépen, ez teljességgel elfogadhatatlan a negyven fokos hőségben, és kérem, ne jöjjenek nekem azzal, hogy a rendezvénytechnikus szerelmi bánata megakadályozta a kellő körültekintést, a berendezés éves szervizeltetését és ezért nem volt tanácsos a készüléket bekapcsolni. Kérem, mi közöm nekem ehhez a szerelmi bánathoz? És kérem, az volt itt megígérve, hogy alvás éjszakája lesz. Nem csak a melegtől,hanem a minősíthetetlenül gyenge előadástól is inkább csak szenvedtem, mintsem élvezhettem volna. Persze ezt is azzal a bizonyos bánattal magyarázták, de kérem szépen, hogy jönnek ahhoz, hogy mindenféle jöttment, szélhámoskodó miatt tönkre tegyék a nagy gonddal kiválasztott, és kellő odafigyeléssel előkészített programját az embernek. Ha ennyire amatőr ez a szervezés, akkor csak a csodának köszönhetik, hogy nem történt nagyobb baj a rendezvényen. Volt persze idegeskedés, feljajdulás és hasonló feszültség, de nem a szervezőkön múlt, hogy nem volt késelés. Pedig igény lett volna rá, ha belegondolok. De hát, kultur emberek vagyunk, hogy ne mondjam európaiak. Még. És azzal se jöjjenek nekem, hogy szerencsétlen lúzerek.Mert ha azok lennének, akkor már sok ilyen esetük lett volna, de kérem, azért is bíztam magukban, mert eddig semmi ilyen lúzerséget, átverést, a bizalommal való ilyen durva visszaélést a saját bőrömön nem tapasztaltam. Az újságokból, az ismerősök elmeséléséből persze eljutottak hozzám már mindenféle rémhírek hasonló esetekről, de az ember azért választ nagy gonddal, odafigyeléssel, odaadással, hogy elkerülje az olyan helyzeteket. És tessék. Úgy tűnik, a szélhámoskodók átjutnak minden óvintézkedésen, és nincs semmi, ami visszariasztaná őket. De kérem szépen, ez a rendezvény minősíthetetlenül gyenge volt. A színvonal nem érte el a minimálisan elvárható szintet sem. Mondjuk úgy, fabatkát sem ért. Tulajdonképpen mit képzelnek maguk, mindent el kell tűrnie annak, aki bizalommal fordul egy ilyen sokat ígérő rendezvény felé? Hát nincs már becsület? Nincs már semmi erkölcsi tartás, semmi emberi minimum?

A hamis ígéret, az átverés megbocsáthatatlan.

Hát kérem, akkor én most ezennel bejelentettem a kárigényemet, nem csak az anyagi veszteség, hanem inkább a nem anyagi jellegű károkozás miatt, ami itt végre lett hajtva úgy, hogy egy életre nem felejtem el.És kérem, ne írogassanak nekem itt mindenféléket, ne húzzák az időt, mindenféle úri huncutságokkal, mint az adminisztrációs labirintusban lenni szokott. Ezt a gyalázatot nem lehet csak írogatásokkal, üzengetésekkel elintézni.Kérem szépen, mégis csak európai emberek vagyunk (nagy jóindulattal nem csak én). Szóval elvárom, hogy a panaszomat a kellő körültekintéssel, odafigyeléssel vizsgálják meg, egyidejűleg haladéktalanul intézkedjenek annak érdekében, hogy a jövőben a hasonló eseteket el lehessen kerülni.

Várom a jelentkezésüket (bár már azt sem) és maradok tisztelettel,

Egy átvert résztvevő