Az igaz szerelem visszaszerzésének legfontosabb lépései

Amikor kicsit felocsúdtam, próbáltam kikukucskálni

a lelkem és az életem romjai alól. Nagy dolgokra nem nagyon lettem volna képes, de az alapvető óvintézkedéseket megtettem a bizonyosan csak átmeneti állapot lerövidítésére.

A papucsait és a fogkeféjét persze, még a hazakóválygásom pillanatában, elsőként kidobtam, akkor egyébre nem futotta.Hát ennyi volt a rombolás. De az eddigi életem az építkezésről szólt, ne legyen ez most sem másként.

Amit tudtam, hogy a legfontosabb a tértisztítás. A leírása bonyolult, az elvégzése elég rutinszerű lehet, nem érdemes rá sok szót vesztegetni. Az ágyunkat ugyan kelet-nyugati irányba nem tudtam fordítani, de megállapítottam, hogy nem sarokban áll és ez volt a fontosabb.A megfelelő mennyiségű mécses és gyertya már eddig is mindig kéznél volt és rendszeresen használtuk is őket, de beszereztem még néhány gyönyörű gyertyát.Ellenőriztem a színek megfelelő arányát. Bár a rózsaszín alkalmazása ilyenkor nagyon ajánlott, én maradtam a pirosnál, ami szintén hatásos.A piros szín szenvedélyes, forró és energikus, Kínában a szerencse színe, erre nekem is szükségem volt.A puha párnák, takarók és szőnyegek mind pirosak voltak.Tudtam, hogy az ezüst szín szintén bevonzza a szerelmet, megnyugvással láttam, hogy rengeteg ilyen található a lakásban, elsősorban a konyhai gépek és a lámpatestek fénylő acéljának köszönhetően. Azért megnyugtatásul az öltöző asztalkámon álló lámpa burájára kiakasztottam az ezüst és ezüst színű nyakláncaimat. Elégedetten állapítottam meg, hogy remekül illenek oda.Tudtam, hogy az élő virágok mágnesként vonzzák a szerelmet, kétszeres odafigyeléssel gondoztam őket és még azokat is sikerült többször, sírás nélkül meglocsolni, amelyeket eddig a szerelmem ért csak el. Mindig tartottam otthon vágott virágot. Gyönyörűek voltak.Láttam, hogy megfelelően íves formák uralják a teret, ez rendben volt. A nagyon fontos rendre eddig is mindketten figyeltünk. Így szerettünk élni..Azért hatalmas pakolást rendeztem a szekrényekben és kidobtam minden, akkor feleslegesnek tűnő holmit.A lakás finom illatát eddig is szerettem (na jó, a hétvégi főzőcskézés után ehhez sokat szellőztettünk), és továbbra is folyamatosan használtam a finom, természetes illóolajokat. A levendula párnácskát, amit nyáron még tőle kaptam Tihanyban - ahová átbringáztunk rendszeresen a varázslatos, titkos útjainkon -,  éjszakánként magamhoz öleltem. Nyugtatók nélkül egyébként sem tudtam aludni,és azt olvastam, hogy a levendula illata segíti a relaxációt és a jó alvást. Ezt nagyon reméltem minden este. De talán nagyobb párnácskát kellett volna akkor venni.

És akkor ért arculcsapásként a felismerés, hogy te jó ég, a kicsi elefántnak, ami a hálószoba ablakában állt, már évek óta, letörött az ormánya. Mikor? Hogyan? Ki törte le? Azt biztosan tudtam, hogy nem én törtem el.De akkor ki volt? És miért nem szólt? Hát tessék, megvan, miért történt minden!

Nem elég, hogy nincs a lakásban felfelé álló ormányú elefánt, még, ami van, az is törött! Hát, ami biztosan elüldözi a szerelmet, az a törött orrú elefánt!

Remegve dobtam ki. De ki tudja hány hónapja állt már ott, elrontva mindent!

Gyorsan vettem egy kis fém elefántot hatalmas, felfelé álló ormánnyal a kedvenc boltunkban.Az ágyunk melletti kis asztalkára tettem

És úgy éreztem, mindennel elkészültem.Néha türelmesen, általában kétségbeesetten vártam vissza a szerelmemet. De nem történt semmi.

És azt hittem ez a legrosszabb, ami történhet velem. Pedig a legrosszabb még ezután következett.

Nem olvastam el rendesen a teendőket és csak utólag derült ki, mindaz, amit tettem, csak akkor hatásos, ha az igaz szerelem visszajövetelét akarom.

Az én szerelmem szerelme nem volt igaz, de ezt későn tudtam meg.